1.fejezeth

Szijjjjasztokh!!♥
Nah, meg issh vanh a fjissh!
Sztemh tökjólett, de háth ti sosem éjhettekh felh hozzámmhh.



Reggel a visító ébresztőórám ébresztett.
- Mért visítasz? – morogtam.

De csak tovább visított, mert mást nem tud csinálni csak visítani.

Mért visít egyfolytában?

- Anyaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa! – visítottam.

- Mit visítasz?

- Mit, ne visítsak? Kapcsold ki a visító ébresztőórát, most!

- Ha zavar, hogy visít, hallgattasd el. – jött a tök jó válasz.

- Na, most elkaplak! – mondta egy részeg fószer és kergette visító anyámat, mert az jó.

- Bélla. Kelj má föl! – ordította a faszi.

- Haggy már Csárlie.

- De itt van a pasid, te gyerek!

- Edvárd! – visítottam.

- Szia Bélla. Jackobb hívott hogy mész- e le La pussba.

- Mért tégedet hívott? He?

- Mert téged nem ért el, cuncimókuss. – jött a válaszom gyorsan.

- Csárlie mennyé innen nézzed a bézbólodat! – visítottam.

- Csárlie angyalai. – fuldoklott Edvárdkám.

- Csárlie majom a családban. – szólt ki a konyhából anyám.

- Jólvan anya, tudjuk hogy milyen viccmesélő vagy. – vinnyogtam.

Edvárd felnevetett.

- Mennyünk hozzátok. – mondtam halkan csendessen.

- Jóvan, de Charlislen még dolgozzik.

- Kit érdekel Charlislen. – hisztiztem. – Engem érdekel csak Elisz.

- Megint ruhát akarsz csórni tőle? – vihogott Edvárd.

- Mért kitől csórjak? Anyám csóró. Már a neve is az Rönée. Apám is mert csak szexvideókra költi a pénzét, nemhogy a neten nézné ingyen.

- Hé hallom ám. – kiáltott ki.

- Kit érdekelsz. – kiáltottam vissza.

- Hát őő.

- Senkit, úgyhogy kuss legyen bézból harcsa.

- Mennyünk már!

- Jóvan.

Azt elindultunk.

Odaértünk.

Elisz jött ki a házból.

- Szia Bélla! – köszönt üdvözölt.

- Szijjókha Elisz! – viszonoztam ölelését.

- Edi nem jösz? – kérdezte Elisz.

- De. – felelte Edi.

Bementünk a házba, azt jóvan.